Nem akarom

Nem akarom, hogy fájjon,
Nem akarom, hogy gondolataim folyton körülötted szálljon.
Nem akarom újra átélni azt, amit tőled kaptam, hisz több volt a szenvedés és az árulás, mint a szép emlékek. Nem akarom szívem hegeit feltépni újra,
Nem akarok reménykedő kislány lenni újra.
Távol tartom magam tőled, ennyi bőven elég volt belőled!
Nem akarom, hogy újra feketévé váljon a vérem.
Nem érzek már semmit mikor látlak, nem fáj már távolságtartásod.
Szívem kezd üres lenni, ahogy a lelkem is, mely öröm,
Hisz nem tudsz már több sebet rajtam ejteni.